Hitelesek-e az Evangéliumok?

    Mit válaszolsz, ha valaki azt mondja, hogy a kereszténység a legenda-képződés módja szerint a 3-4. századra alakult ki: az Evangéliumok csodáit, a szentírás könyveit, csak Jézus halála után 150-200 évvel írták le mai formájukban? (A Da Vinci kód c. könyv szerint Nagy Konstantin adta a mai formát az Evangéliumoknak a 4. század elején. Addig senki sem tartotta Jézust Istennek.)

    Ellenvetés: Az első kódex, amely a teljes szentírást tartalmazza csak a IV. századból való. – Vajon ez nem azt igazolja-e, hogy a szentírás csak a IV. századra állt össze a mai formájában? – Jézus korában általában papiruszra írtak. Ez azonban növényi anyag, amely az átlagos éghajlaton néhány száz év alatt elporladt (a levegő nedvességtartalma következtében). A fennmaradt papirusz töredékek sivatagos helyeken maradtak meg, ahol nagyon százaz a levegő. A kódexeket bőrre írták. Ez viszont nagyon drága volt; csak a gazdag emberek használták.

    1) A vértanúk már 20- 30 évvel Jézus halála után meghaltak Jézus istenségéért. A nérói üldözés 64-ben volt. Tehát ekkor már Istennek tartották Jézust.

    2) Az evangéliumok nyomait, idézeteit, gondolatait megtaláljuk már az I. század végén, a II. század elején keletkezett keresztény írásokban. Oly sok szentírási idézet szerepel bennük, hogy ezekből össze lehet állítani az evangéliumokat. Tehát nyilvánvaló, hogy a Szentírás megvolt, és használták.

    3) Az ásatások és a leletek igazolják, hogy a Szentírás a II. sz. első felében már elterjedt az egész Római Birodalomban: Egyiptomtól Rómáig és Kis-Ázsiától Galliáig. Tehát akkor jóval előbb kellett íródnia.

    a. A megmaradt szentírási töredékekről: Híres papirusz, a Ryland papirusz, 130-ból származik Egyiptomból, és János evangéliumának egy részletét tartalmazza. (János evangéliuma 100 körül íródott és  már 130-ra eljutott Egyiptomba!) Egy másik korai lelet az un Bodmer papirusz, amely 160-170 tájáról származik: és Lukács és János evangéliumának részleteit tartalmazza.

    A szentírás mai összeállítását (a „kánont”) tekintve igaz, hogy néhány – főleg ószövetségi - szentírási könyvvel kapcsolatban vita folyt, vajon a szentíráshoz tartozónak tekintsék-e őket, s ez a vita a IV. sz.-ban zárult le. Az újszövetségi könyveket viszont a 2. században már bizonyosan kinyilatkoztatottnak tekintették. A II. sz.ból származó un. Muratori töredék kánoni könyvként sorolja fel az újszövetség mai könyveit – néhány levél kivételével.)

    b. Az ásatások folytán előkerült leletek bizonyítják, hogy az evangéliumokat olyan emberek írták, akik Jézusnak kortársai voltak és pontosan ismerték Zsidó-országot. Előkerült sok olyan helyiség és épület, amelyekről az evangélisták írnak. Például Jézus születésének barlangja Betlehemben, Mária háza Názáretben, a Golgota sziklája és Jézus sírja, vagy a Betesda-fürdő Jeruzsálemben (Jn 5,2k). Az ásatások kiderítették, hogy Jézus életének szent helyeit már az I. sz. végén tisztelték. Feltárták a pogány-kori templomokat is, amelyeket Hadrianus császár építtetett 135 körül az említett helyekre, hogy így megszüntesse Jézus tiszteletét, s kifejezze a pogány istenek nagyobb erejét. Pl.. el akarta törölni a Kálvária sziklát és Jézus sírját, és templomot épített föléje. - Éppen ezek a pogány építmények védték meg e jelentős helyek maradványait az utókor számára, és váltak igazolássá. Amikor Nagy Konstantin (illetve anyja Szent Ilona) lebontatta Hadriánusz templomait, alattuk megtalálták a szent helyeket, és az ősi tisztelet emlékeit (kőtáblákat stb.).

    - A rómaiak Kr. u. 70-ben elpusztították Zsidóországot, és Jeruzsálemet földig rombolták. Ha az evangéliumok írói 70 után éltek volna, nem ismerhették volna ily pontosan a zsidóországi és jeruzsálemi viszonyokat és helyeket. Pl. megtalálták a Beteszda fürdőt, amelynek öt oszlopcsarnoka van a szentírás szerint (Jn 5,2-3) – és amely semmilyen más történeti tudósításban nem szerepel, ezért az Evangéliumokat kritizálók kétségbe vonták létét. (Hogy milyen megdöbbentően igazolják az ásatások a Szentírást, erről sok könyvet írtak. Magyarul is olvashatod pl. G. Kroll: Jézus nyomában c. izgalmas tudományos művét. - Bp. 1982. SZIT)

    c. A római katakombákban található II-III. századi feliratok és festmények is tanúsítják a korai kereszténység hitét. (Igazolják, hogy e korok keresztényei a hit titkaiban úgy hittek, mint a mai keresztények. Pl. Jézus feltámadásában, az Eukarisztia titkában stb.)